2008. december 31., szerda
2008. december 3., szerda
Long time no see... Again...
Ha ezer éve nem is, egy hónap mindenféleképp eltelt. Vártam, hogy talán majd jobbik énem frissít, vagy megosztja veletek unalmas és egyhangú hétköznapjaink történéseit, de semmi. Van egy olyan érzésem, hogy indítványozni fogom a blog beszüntetését, mert ez így nem állapot. Majd ha lesz kedvünk csinálunk egy másikat, de a kezdőlapon is az virít, hogy "Hiko és Dzsó blogja", nem pedig egyedül az én nevem.
Ráadásul megkaptuk, hogy ellaposodott, mert mindenféle kattunról írkálok. Na, ezért lesz a sajátom (már ha lesz) teljesen titkos. Senkisenem fogja tudni, hogy ki is valójában az író, és senkivel nem fogok blogos-kapcsolatokat ápolni, mert utálom, hogy nem írhatom le azt, amit szeretnék. Ha engem ez érdekel, ugyan a saját oldalunkon had kaparjak már akár több ezer sort is anélkül, hogy valaki leszólná. Ez az egész lényege. Vannak gondolataim, amiket meg szeretnék osztani másokkal, nem azért mert szórakoztatóak, hanem mert számomra fontosak. A másik, ha nincs kedvem, kurvára nem fogok vicces szarságokról rizsázni, mert nem vagyok cirkuszi bohóc! A tököm kivan azzal, hogy vágjak mindenhez és mindenkihez jóképet, mert nekem ne legyen szar kedvem. És abból is elegem van, hogy ha valakinek baja van, az rajtam veri le. Szüntessük már meg ezt kérem szépen, mert az én türelmem is véges, az utóbbi időben pedig pengeélen lavírozok, és csak csendben várom mikor fordulok bele, és eme kis tényt a nagy többség figyelmen kívül hagyja.
Imádlak Titeket, akik körülöttem lófráltok, félreértés ne essék. Hálás vagyok, amiért egyáltalán vagytok, és még ennyi idő után is elviseltek. Csakna! Megártott a hagyma... Vizsgaidőszak után remélem helyrejönnek a dolgok, mert már lassan magamnak is sok(kkk) vagyok, ami azért elég gáz, tekintve hogy a nap 24 órájában össze vagyunk zárva. Pedig mekkora spanok voltunk...
A végére eloroztam VEGA poénját:
Isten leküldi egy angyalát szeptemberben a földre, hogy nézze meg mit csinálnak az egyetemisták. Az angyal jelent:
A BGF-en tanulnak mint az állat.
Az ELTE-n is tanulnak mint állat.
Az ME-en meg csak buliznak.
Isten leküldi novemberben is az angyalát. AZ Angyal jelent:
A BGF-en tanulnak mint az állat.
Az ELTE-n is tanulnak mint állat.
A ME-en meg csak buliznak.
Isten leküldi vizsgaidőszak végén is az angyalát, hogy mondja meg mit csinálnak az egyetemisták, az angyal jelent:
A BGF-en már nem is alszanak csak tanulnak.
Az ELTE-n már a paplanokat is kidobták, hogy legyen hely a könyveknek.
Isten:
- és a ME-en?
- Ott már csak imádkoznak!
-Igeeeeeen? imádkoznak? jó akkor ezeket átengedjük.
Mada Mada Dane!
antiszoc-dzsó voltam.
Ráadásul megkaptuk, hogy ellaposodott, mert mindenféle kattunról írkálok. Na, ezért lesz a sajátom (már ha lesz) teljesen titkos. Senkisenem fogja tudni, hogy ki is valójában az író, és senkivel nem fogok blogos-kapcsolatokat ápolni, mert utálom, hogy nem írhatom le azt, amit szeretnék. Ha engem ez érdekel, ugyan a saját oldalunkon had kaparjak már akár több ezer sort is anélkül, hogy valaki leszólná. Ez az egész lényege. Vannak gondolataim, amiket meg szeretnék osztani másokkal, nem azért mert szórakoztatóak, hanem mert számomra fontosak. A másik, ha nincs kedvem, kurvára nem fogok vicces szarságokról rizsázni, mert nem vagyok cirkuszi bohóc! A tököm kivan azzal, hogy vágjak mindenhez és mindenkihez jóképet, mert nekem ne legyen szar kedvem. És abból is elegem van, hogy ha valakinek baja van, az rajtam veri le. Szüntessük már meg ezt kérem szépen, mert az én türelmem is véges, az utóbbi időben pedig pengeélen lavírozok, és csak csendben várom mikor fordulok bele, és eme kis tényt a nagy többség figyelmen kívül hagyja.
Imádlak Titeket, akik körülöttem lófráltok, félreértés ne essék. Hálás vagyok, amiért egyáltalán vagytok, és még ennyi idő után is elviseltek. Csakna! Megártott a hagyma... Vizsgaidőszak után remélem helyrejönnek a dolgok, mert már lassan magamnak is sok(kkk) vagyok, ami azért elég gáz, tekintve hogy a nap 24 órájában össze vagyunk zárva. Pedig mekkora spanok voltunk...
A végére eloroztam VEGA poénját:
Isten leküldi egy angyalát szeptemberben a földre, hogy nézze meg mit csinálnak az egyetemisták. Az angyal jelent:
A BGF-en tanulnak mint az állat.
Az ELTE-n is tanulnak mint állat.
Az ME-en meg csak buliznak.
Isten leküldi novemberben is az angyalát. AZ Angyal jelent:
A BGF-en tanulnak mint az állat.
Az ELTE-n is tanulnak mint állat.
A ME-en meg csak buliznak.
Isten leküldi vizsgaidőszak végén is az angyalát, hogy mondja meg mit csinálnak az egyetemisták, az angyal jelent:
A BGF-en már nem is alszanak csak tanulnak.
Az ELTE-n már a paplanokat is kidobták, hogy legyen hely a könyveknek.
Isten:
- és a ME-en?
- Ott már csak imádkoznak!
-Igeeeeeen? imádkoznak? jó akkor ezeket átengedjük.
Mada Mada Dane!
antiszoc-dzsó voltam.
2008. november 3., hétfő
Moon Child
Tegnap szerettem volna leblogolni frissen szerzett élményeimet, de már nem volt kedvem, mert elkapott a totális agyhalál. Hetek óta nem alszom rendesen, erre drága VEGÁmtól kaptam citromfű-teát, mert "az jó, idegrendszeri problémákból adódó alvászavarra". Nem ellenkeztem, fáradt voltam hozzá, hisz fél 5-ig forgolódtam az ágyban, majd csörgött az ébresztő, amit olyan rutinnal nyomtam ki, hogy az már dícséretes! Ha összeszámolom, ált. 4-5 órát alszom naponta, ami (ha valaki egy kicsit is ismer tudja), hogy ééérvágás a számomra! A lényeg, VEGÁtól ugye megkaptam csütörtökön ezt a teát. Péntek-szombat-vasárnap ittam belőle, mert "ez majd segít!". Aha! Pénteken hajnal 6-ig, szombaton 7-ig kukorékoltam a gép előtt, szemernyi álmosság nélkül. Aztán elgondolkoztam... Alvászavar lehet végül az is, hogy valaki túl sokat durmol. Azoknak kifejezetten tudom ajánlani. Én meghaltam tőle... Tegnap kapott még egy esélyt, de ismételten csak forgolódtam, hisz tegnap visszajött Chibi-m, gépezéssel meg nem akartam zavarni.
MÁS!
Van feliratos KAT-TUN koncertem, és megvan a Nyüszü új Pacific dvd-je is, aminek nagggyon-nagyon örülök! Imádom a VEGÁt és a kolinetet! Megszereztük végre a KAT-TUN-osok Kaizokuban-os koncertjét is. Nos, fantasztikus! Annyira lelkesek még, úgy pörögnek, viháncolnak, egyszóval még fiatalok! Csalódás utána a Cartoon KAT-TUN koncert, sőt, már a Real Face is, pedig csak egy év eltérés van köztük. Ma kitárgyaltuk VEGÁval, hogy teljes fásultság tükröződik róluk. Kame még próbál pörögni, amit (csak csendben jegyzek meg) túljátszik, a többiek is elvannak, de például Jin... Kész csőd. Szép a hangja, nem arról van szó, de olyan unott pofát még pol.kom. órán se láttam, pedig a kis szemüveges barátunk nagyon igyekszik. A lényeg, hogy totális kiábrándultság lett rajtam úrrá, mert már látom a KAT-TUN végét... Szerintem még pár hónap, talán 1-2 év (de csak jóindulattal) és teljesen beleunnak, akkor pedig már a rajongóknak sem fognak eleget nyújtani. Kivételek ezalól azok az agyhalott leányzók, akik megelégednek egy-két csípőriszával, meg mosolygással. Nekem ez már kevés! Őket akarom a színpadra, úgy, hogy szívüket-lelküket beleadják.
MÁSMÁS!
Na, elérkeztem a címhez: Moon Child! Aki nem tudná, ez egy 2003-as film, melynek írója, és főszereplője is az a Gackt Camui, akinek a Lust for blood és Mizerable című számain kívül semmi mást nem vagyok hajlandó meghallgatni, különösen érvényes ez a Vanilla című remekére... A látvány sokkoló, higyjétek el... Na, de visszatérve a filmhez. Gackt maga írta, s kérte fel a Laruku énekesét a másik szerepre. Ő lenne Hyde. Akit imádok, akit puszilgatok, akiért belekezdtem a filmbe, és végig nyáladzottam az egészet. (Btw Hyde fangirl csak a Cartoon KAT-TUN 35. része óta vagyok, melyben Ő és zenésztársa Ken voltak a vendégek, és eszméletlenül édesen nyomta le azt a 20 percet!) Utána olvastam pár fórumon, ahogy az lenni szokott, így a történettel nagyjából tisztában voltam. A vélemények viszont megoszlanak ezzel a filmmel kapcsolatban. Talán 50-ből 2 embernek tetszett. Nos, én ennek a kis csoportnak a létszámát szeretném gyarapítani. Sokkal rosszabbra számítottam, mindenhonnan az csorgott, hogy egy rakás szar, Gackt-ék színészi játéka egyenlő a nullával (Ők elsősorban zenészek, így nem értem mit vártak tőlük), és alapjáraton maga a sztori is gyenge (barátokköztös kultúrsokkhoz képest marha jó!), és összeszedetlen. Lehet ám fikázni őket, de tény, hogy két oltárian jó, huszonéveseket is megszégyenítő szépséggel megáldott bishi tölti ki a képernyőt majd'két órán keresztül. Lényegében én is ezért ültem le megnézni, mondom, valahogy majd csak végig szenvedem... Nem így lett. Minden percét, minden másodpercét élveztem. Chibi a tanúm, hogy néha átmentem autistába, és magamban röhögtem a történteken. Tetszenek a poénok, amiket ellőttek, tetszik, ahogy Hyde megformálta a karaktert, és tetszett úgy ámblokkcuzámmen az egész. Tessenek csak megkövezni érte, de én a negatív kritikák ellenére is csak ajánlani tudom Mindenkinek!
Mára ennyi voltam, épp Hyde filmjét töltöm (Kagen no Tsuki). Amint megnéztem, leblogolom. ^^
További szép napot Minna!
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
MÁS!
Van feliratos KAT-TUN koncertem, és megvan a Nyüszü új Pacific dvd-je is, aminek nagggyon-nagyon örülök! Imádom a VEGÁt és a kolinetet! Megszereztük végre a KAT-TUN-osok Kaizokuban-os koncertjét is. Nos, fantasztikus! Annyira lelkesek még, úgy pörögnek, viháncolnak, egyszóval még fiatalok! Csalódás utána a Cartoon KAT-TUN koncert, sőt, már a Real Face is, pedig csak egy év eltérés van köztük. Ma kitárgyaltuk VEGÁval, hogy teljes fásultság tükröződik róluk. Kame még próbál pörögni, amit (csak csendben jegyzek meg) túljátszik, a többiek is elvannak, de például Jin... Kész csőd. Szép a hangja, nem arról van szó, de olyan unott pofát még pol.kom. órán se láttam, pedig a kis szemüveges barátunk nagyon igyekszik. A lényeg, hogy totális kiábrándultság lett rajtam úrrá, mert már látom a KAT-TUN végét... Szerintem még pár hónap, talán 1-2 év (de csak jóindulattal) és teljesen beleunnak, akkor pedig már a rajongóknak sem fognak eleget nyújtani. Kivételek ezalól azok az agyhalott leányzók, akik megelégednek egy-két csípőriszával, meg mosolygással. Nekem ez már kevés! Őket akarom a színpadra, úgy, hogy szívüket-lelküket beleadják.
MÁSMÁS!
Na, elérkeztem a címhez: Moon Child! Aki nem tudná, ez egy 2003-as film, melynek írója, és főszereplője is az a Gackt Camui, akinek a Lust for blood és Mizerable című számain kívül semmi mást nem vagyok hajlandó meghallgatni, különösen érvényes ez a Vanilla című remekére... A látvány sokkoló, higyjétek el... Na, de visszatérve a filmhez. Gackt maga írta, s kérte fel a Laruku énekesét a másik szerepre. Ő lenne Hyde. Akit imádok, akit puszilgatok, akiért belekezdtem a filmbe, és végig nyáladzottam az egészet. (Btw Hyde fangirl csak a Cartoon KAT-TUN 35. része óta vagyok, melyben Ő és zenésztársa Ken voltak a vendégek, és eszméletlenül édesen nyomta le azt a 20 percet!) Utána olvastam pár fórumon, ahogy az lenni szokott, így a történettel nagyjából tisztában voltam. A vélemények viszont megoszlanak ezzel a filmmel kapcsolatban. Talán 50-ből 2 embernek tetszett. Nos, én ennek a kis csoportnak a létszámát szeretném gyarapítani. Sokkal rosszabbra számítottam, mindenhonnan az csorgott, hogy egy rakás szar, Gackt-ék színészi játéka egyenlő a nullával (Ők elsősorban zenészek, így nem értem mit vártak tőlük), és alapjáraton maga a sztori is gyenge (barátokköztös kultúrsokkhoz képest marha jó!), és összeszedetlen. Lehet ám fikázni őket, de tény, hogy két oltárian jó, huszonéveseket is megszégyenítő szépséggel megáldott bishi tölti ki a képernyőt majd'két órán keresztül. Lényegében én is ezért ültem le megnézni, mondom, valahogy majd csak végig szenvedem... Nem így lett. Minden percét, minden másodpercét élveztem. Chibi a tanúm, hogy néha átmentem autistába, és magamban röhögtem a történteken. Tetszenek a poénok, amiket ellőttek, tetszik, ahogy Hyde megformálta a karaktert, és tetszett úgy ámblokkcuzámmen az egész. Tessenek csak megkövezni érte, de én a negatív kritikák ellenére is csak ajánlani tudom Mindenkinek!
Mára ennyi voltam, épp Hyde filmjét töltöm (Kagen no Tsuki). Amint megnéztem, leblogolom. ^^
További szép napot Minna!
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
2008. október 30., csütörtök
Where's my home?!
Jogos a kérdés... Itt vagyok az albérletben, reggel ébredés után pedig olyan honvágy fogott el, amelyet mostanában egyre gyakrabban érzek... Hülyeség, tudom. Hisz mikor végre hazamegyek, totál letargiába esek, és csak döglök a fotelban, könnyezős zenéket hallgatva. Hajj, nehéz ez. 4 év alatt ez már a negyedik hely, ahol lakom, és eddig egyikhez sem tudtam igazán kötődni. A gond ott kezdődik, hogy már otthon sem érzem igazán "otthon" magam. Tartozom egyáltalán valahová? Hétvégén, mikor indultunk vissza az albiba, Nagyi megkérdezte, hogy hova megyünk. Csont nélkül vágtam rá, hogy "Haza". Aha, most mégis ugyanez a gondolat motoszkál okos kis fejecskémben, hogy "Úúúgy mennék haza..." De hol a haza? Van olyanunk egyáltalán? Vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy nincs? Tessen már befogadni, kérem szépen! Hazát akarok, és egy otthont, ahová mehetek... Sh*t...
Öröm az ürömben, hogy ma voltam VEGÁnál, aki időközben ex-VEGA lett, s leszedtünk három KAT-TUN koncertet, kevesebb, mint 4 óra alatt. Hihetetlen volt látni, hogy Leila 500kb-tal tölt, majd megütötte az 1,5 Mb-ot is. Lefényképeztem, bizonyítékom is van rá!
Még töltögetett, mikor eljöttem, így reggel majd elé megyek a tiszaira, és ideadja a dvd-ket. Közben azt is sikerült beszerezni, hála a kolibiznisznek.
Hiko épp Eri hibajavítóját szereli. Nem egy mekkgájver, de alakul. :) A kezdeti nehézségek ellenére, most úgy tűnik sikerül megcsinálni! Micsoda szakszavak hagyják el a drágám száját: "fehér sz@r", "bizb@sz", "sz@rság" és utóbbit előszeretettel becézgeti. Édes, megmosolygom, ahogy ténykednek. Chibi az ágyon, épp hogy csak a nyelvét nem dugta ki a szája sarkába, úgy koncentrál. Eri az ágy előtt ül, néha elbambul, néha kérdez valamit, amire részemről mindig egy határozott "igen", vagy "ahha" a válasz.
Eri most kérte meg Hiko-t, hogy adja fel. Válasz: - NEM! Eri: -Nem tudod feladni? Hiko: -Nem, iker vagyok!
Most vettem észre, hogy hozzám beszél... :D Ismételten, "ahha".
Na, mára inkább ennyi, elvonulok!
További szép estét Minna!
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
Öröm az ürömben, hogy ma voltam VEGÁnál, aki időközben ex-VEGA lett, s leszedtünk három KAT-TUN koncertet, kevesebb, mint 4 óra alatt. Hihetetlen volt látni, hogy Leila 500kb-tal tölt, majd megütötte az 1,5 Mb-ot is. Lefényképeztem, bizonyítékom is van rá!
Még töltögetett, mikor eljöttem, így reggel majd elé megyek a tiszaira, és ideadja a dvd-ket. Közben azt is sikerült beszerezni, hála a kolibiznisznek.
Hiko épp Eri hibajavítóját szereli. Nem egy mekkgájver, de alakul. :) A kezdeti nehézségek ellenére, most úgy tűnik sikerül megcsinálni! Micsoda szakszavak hagyják el a drágám száját: "fehér sz@r", "bizb@sz", "sz@rság" és utóbbit előszeretettel becézgeti. Édes, megmosolygom, ahogy ténykednek. Chibi az ágyon, épp hogy csak a nyelvét nem dugta ki a szája sarkába, úgy koncentrál. Eri az ágy előtt ül, néha elbambul, néha kérdez valamit, amire részemről mindig egy határozott "igen", vagy "ahha" a válasz.
Eri most kérte meg Hiko-t, hogy adja fel. Válasz: - NEM! Eri: -Nem tudod feladni? Hiko: -Nem, iker vagyok!
Most vettem észre, hogy hozzám beszél... :D Ismételten, "ahha".
Na, mára inkább ennyi, elvonulok!
További szép estét Minna!
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
2008. október 20., hétfő
Are you seme or uke?
Egy kedves blogoló oldalán olvastam ezt a kérdést, melyhez kapcsolódott egy link is. Kérdőív töltött be szép lassacskán, majd előszedve kopottas angol tudásunkat elkezdtünk keresgélni a válaszok közt. Érdekes volt, mit ne mondjak. Hangosan olvastam a kérdéseket, Chibi pedig válaszolgatott helyettem, milyen is vagyok valójában. Aztán fordítva is eljátszottuk. Nos, újjal még a teszt sem szolgált. Hiko uke lett, szerény személyem pedig a seme. ;) Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Annak, aki esetleg nem tudná: ha mi most melegek lennénk, és párkapcsolatban élnénk... Hmm, nem is kell párkapcsolat. A lényeg, hogy, ha melegek lennénk, én dugnám Chibi-t, és tennék Vele mocskos perverz dolgokat, ami egyébként eddig sem volt titok számunkra. Hajj, adja az ég, hogy férfiként szülessek újjá, elmegyek Japánba, és meg... khöm... az összes hímnemű japócát, akit elém sodor a szél! Különös figyelmet fordítanék a Kimeru nevezetű hermafrodita személyre, kinek kínzását a végsőkig nyújtanám, megakadályozva a beteljesülését. A kis dög, megérdemli! Móni, plíz no commentet. :D
Más!
Azt hiszem, mostanában elhanyagoljuk a blogot. A felmerülő 'miért' kérdésre magam sem tudom a választ. Talán kedvünk nincs, talán időnk, talán szívesebben teszünk mást, talán csak belefáradtunk az örökös szenvedésbe és akadályokba, melyeket az élet gördít elénk. Talán most túl drámáztam a dolgokat. :) Az igazság, valahol a 'lusta' és 'szórakozott' szavak között rejlik. Lusták vagyunk blogolni, ha hazaérünk az egyetemről, fáradtan és félholtan zuhanunk az ágyra, egy kis szabadidőért könyörögve. Oké, megint dramaqueen, de nem érdekel, tényleg nincs épkézláb magyarázatunk. Linkek vagyunk, de így szerettek minket! Amiért igazán hálásak vagyunk. :* Rég firkáltam már bele irományodba Nee-san, de ez már adta magát... hazaérÜNK az egyetemről??? hmm.... lebuktassalak??? oh igen... mert egy szemét dög vagyok, aki JÁR is az egyetemre XD asszem ezzel mindent elmondtam XD (gomen :P)
Pénteken meglátogatott minket egy kedves ismerősünk. Hihetetlen dolgokat mesélt, amiken azóta is csak dilemmázni tudok. Felfoghatatlan az, miken megy most keresztül. Természetesen light-os vodka-party lett a vége... Utólag jövök csak rá, hogy talán a múltkori bulinak köszönhetően annyira már nem bírom... Maradok legközelebb a jó öreg sörömnél. Legközelebbet írtam, mert remélem lesz! Na, nem a helyzetet szeretném, hogy megismétlődjön, hanem a délutánt. Jó új arcokat látni, kicsit beszélgetni, és úgy egyáltalán nem törődöm módjára ülni, nézni ki a fejünkből, főleg, ha ezt másokkal együtt tehetjük.
Apropó ha már itt tartunk, lenne egy kérdésem, természetesen csak elméleti síkon: tudja valaki hogy lehet betörni egy szupertitkosan őrzött objektumba - elméleti síkon-, úgy, hogy ne bukjunk le, ne legyenek következményei, és sikerüljön eltulajdonítani - még mindig elméleti síkon- egy, vagyis inkább két dvd-méretű tárgyat? Ezt persze csak elméletileg kérdezem, semmi konkrét dologra nem célzok. Az ötleteket MSN-en várom, arigatou!
Ennyi jutott most eszembe. Mindenkinek kellemes ősziszünetet kívánok előre is, pénteki látogatónknak pedig sok szerencsét, és várjuk a (lehetőleg pozitív) fejleményeket!
Kellemes ősziszünet kívánok én is :D és sok szerencsét :D
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
Más!
Azt hiszem, mostanában elhanyagoljuk a blogot. A felmerülő 'miért' kérdésre magam sem tudom a választ. Talán kedvünk nincs, talán időnk, talán szívesebben teszünk mást, talán csak belefáradtunk az örökös szenvedésbe és akadályokba, melyeket az élet gördít elénk. Talán most túl drámáztam a dolgokat. :) Az igazság, valahol a 'lusta' és 'szórakozott' szavak között rejlik. Lusták vagyunk blogolni, ha hazaérünk az egyetemről, fáradtan és félholtan zuhanunk az ágyra, egy kis szabadidőért könyörögve. Oké, megint dramaqueen, de nem érdekel, tényleg nincs épkézláb magyarázatunk. Linkek vagyunk, de így szerettek minket! Amiért igazán hálásak vagyunk. :* Rég firkáltam már bele irományodba Nee-san, de ez már adta magát... hazaérÜNK az egyetemről??? hmm.... lebuktassalak??? oh igen... mert egy szemét dög vagyok, aki JÁR is az egyetemre XD asszem ezzel mindent elmondtam XD (gomen :P)
Pénteken meglátogatott minket egy kedves ismerősünk. Hihetetlen dolgokat mesélt, amiken azóta is csak dilemmázni tudok. Felfoghatatlan az, miken megy most keresztül. Természetesen light-os vodka-party lett a vége... Utólag jövök csak rá, hogy talán a múltkori bulinak köszönhetően annyira már nem bírom... Maradok legközelebb a jó öreg sörömnél. Legközelebbet írtam, mert remélem lesz! Na, nem a helyzetet szeretném, hogy megismétlődjön, hanem a délutánt. Jó új arcokat látni, kicsit beszélgetni, és úgy egyáltalán nem törődöm módjára ülni, nézni ki a fejünkből, főleg, ha ezt másokkal együtt tehetjük.
Apropó ha már itt tartunk, lenne egy kérdésem, természetesen csak elméleti síkon: tudja valaki hogy lehet betörni egy szupertitkosan őrzött objektumba - elméleti síkon-, úgy, hogy ne bukjunk le, ne legyenek következményei, és sikerüljön eltulajdonítani - még mindig elméleti síkon- egy, vagyis inkább két dvd-méretű tárgyat? Ezt persze csak elméletileg kérdezem, semmi konkrét dologra nem célzok. Az ötleteket MSN-en várom, arigatou!
Ennyi jutott most eszembe. Mindenkinek kellemes ősziszünetet kívánok előre is, pénteki látogatónknak pedig sok szerencsét, és várjuk a (lehetőleg pozitív) fejleményeket!
Kellemes ősziszünet kívánok én is :D és sok szerencsét :D
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
napi-viri-felcsi, ölike-szerike, és peace mindenekfelett!
2008. október 14., kedd
László, csak Neked, csak most!
Élünk Édes kicsi bogaram, csak nem történik semmi, amit leblogolhatnánk, unalmas gondolataimmal pedig nem szeretnék senkit sem fárasztani.
Óralátogatás... khöm, ez egy igen érzékeny pontom, de mentségemre szolgáljon, hogy ma azért nem fogsz látni, mert VEGÁval közösen döntöttünk a léhűtő életmód mellett. Ő azért, mert nem tudott éjjel aludni, én pedig merő szolidaritásból, hisz össze kell tartanunk eme nehéz időkben, aludni muszáj, és jobb ketten, mint egyedül. Nem utolsó szempont továbbá az sem, hogy Mr. Laccsolok-szejpitek-és-kommunikációt-okítok óráin egyedül rajztudásom fejlődik, az viszont igen szépen... Lehet, hogy szakirányos óra, mégsem látom értelmét 90 perc tömény unalomnak és dadogásnak. Holnap viszont összefutunk szemináriumon, remélem bejössz, ha már a múltkori előadásomat képtelen voltál kihagyni... :S apropó, előadás. Mondtam már, hogy ilyen sz@rt még soha nem tartottam??? Pedig így van... Mindig olyan jókat hoztam eddig össze, még Mandeville - Méhek meséjét is szuperjól tálaltam Gari-nál elsőben, de ezzel a narratív f*cking közpollal nem tudtam mit kezdeni, sem a hozzá tartozó procedurális, vagy épp a szubsztantív racionalitással. Én kérek elnézést, hogy feltételeztem, hogy mindenki tisztában van e szavak jelentésével! :D Na, mindegy, a lényeg, hogy drága tanárúr csak körbeírta, és nem mondta a képembe mekkora LOL volt. Ezer köszönet!
Hmm... Nem emlékszem leblogoltuk-e a japán éttermet. Talán nem. Nos, nem véletlen. Múlthét hétfőn ott ünnepeltük VEGA névnapját (ooops, most lebukott, hogy Renáta. Vagy Brúnó... :D). Fantasztikus élmény volt, örültem a társaságnak, az elénk rakott ételnek már kevésbé. De ahogy ezt írom, elkapott a déja vu, szal'lehet mégis leblogoltuk, ezért nem pazarlok rá több karaktert. Ha tévednék, ami ritka ugyan, de előfordulhat, elnézést kérek ismételten, semmi lényegi dologból nem maradtatok ki. *éhen fog dögleni japánban* - kábé ennyi, amit hozzá tudok fűzni.
Most megyek vissza robotolni. Épp főzőcskézek valami finomat. A végtermék egyelőre kérdéses, ha ehetetlen áthívjuk VEGÁt kajálni. XD
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
P.S.: legjobb hírt elfelejtettem! 2987 képes zip-et töltöttem le Miyavi-ról, új kedvencemről. Ajánlom mindenkinek, kivéve Lászlómnak, mert Ő tuti meghát, amit nem szabad, mert nem she a szentem, hanem he... Aztán meglepetés lenne (csak hogy idióta tesómat idézzem), ha pipa után beszólna, hogy "most Te jössz..." :D
További szép napot Mindenkinek! Chuu~
Óralátogatás... khöm, ez egy igen érzékeny pontom, de mentségemre szolgáljon, hogy ma azért nem fogsz látni, mert VEGÁval közösen döntöttünk a léhűtő életmód mellett. Ő azért, mert nem tudott éjjel aludni, én pedig merő szolidaritásból, hisz össze kell tartanunk eme nehéz időkben, aludni muszáj, és jobb ketten, mint egyedül. Nem utolsó szempont továbbá az sem, hogy Mr. Laccsolok-szejpitek-és-kommunikációt-okítok óráin egyedül rajztudásom fejlődik, az viszont igen szépen... Lehet, hogy szakirányos óra, mégsem látom értelmét 90 perc tömény unalomnak és dadogásnak. Holnap viszont összefutunk szemináriumon, remélem bejössz, ha már a múltkori előadásomat képtelen voltál kihagyni... :S apropó, előadás. Mondtam már, hogy ilyen sz@rt még soha nem tartottam??? Pedig így van... Mindig olyan jókat hoztam eddig össze, még Mandeville - Méhek meséjét is szuperjól tálaltam Gari-nál elsőben, de ezzel a narratív f*cking közpollal nem tudtam mit kezdeni, sem a hozzá tartozó procedurális, vagy épp a szubsztantív racionalitással. Én kérek elnézést, hogy feltételeztem, hogy mindenki tisztában van e szavak jelentésével! :D Na, mindegy, a lényeg, hogy drága tanárúr csak körbeírta, és nem mondta a képembe mekkora LOL volt. Ezer köszönet!
Hmm... Nem emlékszem leblogoltuk-e a japán éttermet. Talán nem. Nos, nem véletlen. Múlthét hétfőn ott ünnepeltük VEGA névnapját (ooops, most lebukott, hogy Renáta. Vagy Brúnó... :D). Fantasztikus élmény volt, örültem a társaságnak, az elénk rakott ételnek már kevésbé. De ahogy ezt írom, elkapott a déja vu, szal'lehet mégis leblogoltuk, ezért nem pazarlok rá több karaktert. Ha tévednék, ami ritka ugyan, de előfordulhat, elnézést kérek ismételten, semmi lényegi dologból nem maradtatok ki. *éhen fog dögleni japánban* - kábé ennyi, amit hozzá tudok fűzni.
Most megyek vissza robotolni. Épp főzőcskézek valami finomat. A végtermék egyelőre kérdéses, ha ehetetlen áthívjuk VEGÁt kajálni. XD
Mada Mada Dane!
dzsó voltam.
P.S.: legjobb hírt elfelejtettem! 2987 képes zip-et töltöttem le Miyavi-ról, új kedvencemről. Ajánlom mindenkinek, kivéve Lászlómnak, mert Ő tuti meghát, amit nem szabad, mert nem she a szentem, hanem he... Aztán meglepetés lenne (csak hogy idióta tesómat idézzem), ha pipa után beszólna, hogy "most Te jössz..." :D
További szép napot Mindenkinek! Chuu~
2008. október 6., hétfő
Melyik az a dal???
First of all: :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Chibi megint alkotott!!! Épp a könnyeimmel küszködöm!
Összekaptunk Sunako-channal, mondom, nem baj, menj el haraggal, lehet holnap már nem látsz... Élve... Erre Chibi elkezdett énekelni: élve vagy halvaaa... Megy kiengedni Sunako-t, és énekel tovább (kapaszkodjatok meg, durvább, mint a rubik-kocka!!!): "Itt élned, halnod kell... Hééé, melyik ez a dal???" :DDDDDDDDDDDDDDDDD Meghaltam! Megsemmisültem! Végem! :DDDDD Üzeni, hogy Ő is! Hát, azt el is hiszem! Totális agyhalál! XD
Szerettem volna hosszabban írni, de képtelen vagyok! Ekkora poén után! :D
Ettől függetlenül imádlak Édes! Hatalmas poéngyáros és gyilkos vagy! :D
Chuu~
Mada Mada Dane!
dzsó voltam, a könnyek közül...
Chibi megint alkotott!!! Épp a könnyeimmel küszködöm!
Összekaptunk Sunako-channal, mondom, nem baj, menj el haraggal, lehet holnap már nem látsz... Élve... Erre Chibi elkezdett énekelni: élve vagy halvaaa... Megy kiengedni Sunako-t, és énekel tovább (kapaszkodjatok meg, durvább, mint a rubik-kocka!!!): "Itt élned, halnod kell... Hééé, melyik ez a dal???" :DDDDDDDDDDDDDDDDD Meghaltam! Megsemmisültem! Végem! :DDDDD Üzeni, hogy Ő is! Hát, azt el is hiszem! Totális agyhalál! XD
Szerettem volna hosszabban írni, de képtelen vagyok! Ekkora poén után! :D
Ettől függetlenül imádlak Édes! Hatalmas poéngyáros és gyilkos vagy! :D
Chuu~
Mada Mada Dane!
dzsó voltam, a könnyek közül...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)