2008. október 2., csütörtök

Nincs cím

Nos, a mai nap is eltelt. Jelentem, Chibi-m hajnalban elhagyta Miskolc kellemes városát, hogy új helyeket fedezzen fel tanulás címszó alatt. Százhalombattán van a drágám, valami továbbképzésszerű akármin. Nem marad sokáig, holnap elméletileg már jönnek is vissza, aminek kifejezetten örülök. *magányos dilis-chibi nélkül...*
Amit még meg akartam Veletek osztani: a minap épp az egyik belvárosi kis bevásárló-objektumban ténferegtünk, kajára vadászva, mikor is a bébiételek mellett találtuk magunkat. Megnyugtatok mindenkit, (magunk és a babák szerencséjére) nem nézünk anyai örömök elé! De nem tudok elmenni a látottak mellett szó nélkül. Gyerekek, kapaszkodjatok meg! Bolognai spagetti-s bébiételt találtunk! Chibi képet is készített, muszáj volt rögzítenünk. Sokakban felmerül a kérdés, jogosan, miért lepődöm meg. Nos, azért, mert NEM NORMÁLIS! A bébiétel legyen gyümölcsös, vagy zöldséges, vagy a tököm tudja milyen, de nehogy már spagettis, könyörgöm. Ráadásul valami bio-jun-os... Ez kell a népnek, bio-spagettivel tömni a gyereket. Az agyam eldobom, komolyan mondom! :D Várom, mikor akadok sonkás-pizzás bébipapira. Vagy McDonalds-osra. Mekkora üzlet lenne már, sajtburgeres püré az ifjoncoknak, had szokjanak csak rá minél hamarabb. Legközelebbi látogatásunkkor indítványozni is fogom a vezetőségnek! Hisz nem lehet elég korán kezdeni. Na, jó, a végére kicsit elhajlottam, de a problémám akkor is megmaradt! Hihetetlen!
Más! Nem tudom írtam-é már, mert napjaink egyre jobban összefolynak, de lejött a könnycseppes film (Nishikido Ryo-val a főszerepben!!!). Addig akarom megnézni, míg nincs itthon a drágám, mert ha tényleg olyan sírós, mint hallottam, nem kell, hogy előtte érzékenyüljek el. Mellette elkezdtem töltögetni a Last friends-et is, aminek az első két része gyanúsan gyorsan jött le. Az ok, hogy a harmadik és negyedik résznek kell legalább egy hét. Kenyeret és cirkuszt a népnek, elhúzták a mézesmadzagot, én ráharaptam, most viszont már csak a kefét rághatom, hisz ki tudja mikorra jön le az összes rész. Nem baj, így jártam!
Nem rég fejeztem be a született feleségek jövőheti, és kövi heti és kövi-kövi heti részének tanulmányozását, kikapcsolódásként. Hisz most ülhetek le tanulni. Jövőhéten szerdán előadást tartok, és szeretném még a héten befejezni, hogy szabad legyen a hétvégém. Kedvenc Lászlóm csak annyit fűzött ezen ötletemhez, miután röviden vázoltam Neki is, hogy "Amenyire én ismerlek, kedd este ülsz majd neki...". Talán igaza van, talán csak nem ismer eléggé. Vagy talán csak én nem ismerem magam eléggé, vagy ismerem magam, csak nem akarom tisztán látni, hogy biza igaza van?! Majd kiderül!
További szép estét Mindenkinek!

Mada Mada Dane!
dzsó voltam magányos kis szobánkból.

U.I. Utada Hikaru: Prisoner of love - kötelező darab!

1 megjegyzés:

Laci írta...

Istenuccse: ott leszek szerdán, amikor referálsz, és hét elején még lecsekkollak, hogyan állsz: fix, hogy igazam lesz. Éljen az utolsó nap éjjelén való konstruktív agypörgés, néha agymenés, s ennek ellenére - vagy épp emiatt - a tapsvihar besöprése, majd a megérdemelt és jólesően bizsergető érzés: I DID! ;) Pörgés van csaj!!
Szombat???? Repetye!!